Előző

Vissza a cikkek listájához

Következő

Mit tegyünk a veszélyes háztartási hulladékkal?

2008-03-11

A környezet védelme, hulladékok kezelése cikksorozatunk következõ eleme a veszélyes háztartási hulladékok kezelése.

Ön miért jutott erre a honlapra? Mert ez az oldal egy hatékony, keresõbarát oldal! Szeretne Ön is több látogatót, egy hatékony és üzletet hozó honlapot? Online marketing tanácsadás, honlapkészítés állami támogatás segítségével! Kérje ajánlatunkat itt!

Mit tegyünk a veszélyes háztartási hulladékkal?

Megváltozott fogyasztói szokásaik és az ipar fejlõdésének eredményeként számos olyan terméket használunk, amelyek veszélyes anyagokat tartalmaznak, így hulladékká válva veszélyes hulladékok minõsülnek.

Veszélyes hulladékok

A veszélyes hulladékokat külön kell gyûjteni, biztonságos helyen kell tárolni. A veszélyes hulladék leadható hulladékudvarban (gyûjtõszigeten nem!) vagy az önkormányzat által szervezett veszélyeshulladék-gyûjtõ akció keretében, elõre meghirdetett idõben és helyszínen megjelenõ gyûjtõautónál is. Mindkét esetben speciális gyûjtõedényekbe rakják, az elszállításig zárt helyen tárolják ezeket a hulladékokat. Veszélyes hulladékot szállítani, ártalmatlanítani csak engedéllyel lehet, erre megfelelõ szakértelemmel rendelkezõ cégek alkalmasak. Nem kell azonban engedély a háztartásokban keletkezõ veszélyes hulladékok saját jármûvel szállításához, amikor a lakos azt a hulladékgyûjtõ udvarba vagy hulladékkezelõhöz viszi. A veszélyes hulladékok egy része hasznosítható, másik részük speciális égetéssel ártalmatlanítható, a maradékot pedig biztonságosan veszélyes hulladéklerakóban kell elhelyezni.

Háztartásban keletkezõ veszélyes hulladékok

A háztartásban keletkezõ veszélyes hulladékok nagyon sokfélék, a következõk fordulnak elõ a leggyakrabban. (Zárójelben röviden jellemezzük, hogy mi adja veszélyességüket.)

• Háztartási vegyszerek és csomagolóanyagai, kozmetikai szerek (körömlakk, krémek, szórópalackos dezodorok), ha nem mossuk ki ezeket (nagyon sokféle hatású és megjelenési formájú lehet, így a környezetre gyakorolt hatásuk is sokrétû, egyedi mérlegelést igényel a kezelés megoldása. Várható megjelenési formák: sav hatóanyag-tartalmú hulladékok, lúgtartalmú hulladékok, perklór-etilén, szén-tetraklorid, triklór-etilén, -etán, aceton, etil-, butil-, metil-acetát, metil-etil-keton, mosószerek tárolásából és felhasználásából származó hulladékok, szintetikus felületaktív anyagok, ismeretlen összetételû gázokat tartalmazó gáz- és szórópalackok.)
• Elektromos, elektronikai készülékek (hûtõszekrény, számítógép, képernyõ, mobiltelefon, olajradiátor, rádió, daráló, mikrohullámú sütõ, irodatechnikai berendezések szalagjai, patronjai, kazettái) (Mind fémtartalmuk, mind a festék-, illetve vegyianyag-tartalmuk kockázatot jelent a környezetre.)
• Gyógyszermaradék, amelyet már nem kívánunk használni, lejárt a szavatossági ideje, törött lázmérõ (Összetételük sokféle lehet, így a környezetre gyakorolt hatásukban is eltérõek. A gyógyszerek olyan hatóanyagot tartalmazhatnak, amelyek fokozott veszélyt jelentenek, és gyakran a környezetben alig bomlanak le, ezáltal visszajuthatnak a táplálékláncba.)
• Szárazelem (Ni- Cd, szén- cink, alkáli- hidroxid vagy bármilyen más összetevõkkel), akkumulátor akár kis méretû (és ezért általában elemnek hívjuk), akár az autónkból származik (Összetételük szerint többfélék lehetnek. Vannak cinket, szenet, mangánt tartalmazók, de ólom-, kadmium-, higany- és nikkeltartalmúak is. Egyre inkább terjednek a ritka fémeket - például lítiumot – tartalmazó szárazelemek.)
• Fénycsõ, izzó, mert legtöbbször higanyt tartalmaz (vigyázzunk, ne törjük össze!) (Higanyos hõmérõk és nyomásmérõk, higanygõzlámpák, amalgám, fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok alkotják ezt a hulladékcsoportot. A higany környezeti veszélyessége abból ered, hogy környezeti hõmérsékleten párolog, és a higanygõz belélegzése káros az egészségre.)
• Növényvédõ, rovarirtó szerek, még ha azok csak igen kis mennyiségben a lakásban tartott növények ápolására szolgálnak is. (Vízben gyorsan és jól oldódnak, így különösen veszélyesek a felszín alatti és felszíni vizekre, illetve azok élõvilágára nézve. Ártalmatlanításuk leginkább égetéssel történhet, de az égetés során különleges elõírásokat kell betartani, ezért ezt otthon nem szabad végezni, kizárólag speciálisan e célra épült veszélyeshulladék-égetõben lehet égetni.)
• Fáradt olaj a gépkocsiból (elsõsorban azért veszélyes, mert az élõ szervezeteket elzárja az oxigéntõl)
• Használt sütõolaj, sütõzsiradék, amelyet már túl sokszor hevíttettünk fel, ezért élvezeti értékük csökkent (bár hivatalosan nem soroljuk a veszélyes hulladékok közé, a fáradt olajhoz hasonló tulajdonsága, illetve a túlhevítés következtében a benne keletkezõ rákkeltõ anyagok miatt célszerû azzal azonos gondossággal kezelni.)

Környezetvédelem

Több esetben van arra is lehetõségünk, hogy a veszélyesanyag-tartalmú termék helyett a környezetre kisebb veszélyt jelentõ terméket válasszunk, például, használhatunk tölthetõ akkumulátorokat elemek helyett, vagy hálózati adapter az eldobható elemeke helyett.
A sok gyógyszer helyett alkalmazzunk gyógynövényeket, sportoljunk, tartsuk karban szervezetünket!Szúnyog és rovarölõ szerek helyett használjunk szúnyogháló, légycsapót vagy légypapírt! Bizonyos növények illóolajai elriasztják a rovarokat (pl. citromfû, levendula).

Késõbb....

A késõbbiekben közöljük a háztartásban, irodákban keletkezõ mûanyag- és gumihulladékok valamint a hulladékká vált elemekkel, akkumulátorok kezelését.

Kapcsolódó cikk: Mit tegyünk az építési-bontási hulladékokkal?

Ön miért jutott erre a honlapra? Mert ez az oldal egy hatékony, keresõbarát oldal! Szeretne Ön is több látogatót, egy hatékony és üzletet hozó honlapot? Online marketing tanácsadás, honlapkészítés állami támogatás segítségével! Kérje ajánlatunkat itt!