Előző

Vissza a cikkek listájához

Következő

Szakdolgozat készítés II.

2008-03-11

A második részben  szakdolgozat benyújtása és a szakdolgozat tartalmi elemei, szerkezeti felépítése és alaki követelményei olvashatnak általánosságban.

Honlapkészítés és online PR internet marketing tanácsadó segítéségvel?  A hatékony  honlapkészítés titka az online marketing tanácsadás alapján készülõ honlap! Kérje ajánlatunkat itt!

•  A szakdolgozat benyújtása

1.   A szakdolgozat határidõre történõ benyújtása és annak két opponens (bíráló) által történõ elfogadása a komplex záróvizsgára bocsátás feltétele.
2. A szakdolgozatot két példányban kell benyújtani. Azok a hallgatók, akik bármilyen okból elmulasztották a beadási határidõt, komplex záróvizsgát csak a következõ záróvizsga idõszakban tehetnek.
3. A szakdolgozat védése elõtt nyolc nappal át kell adni a jelöltnek az opponensek bírálatainak szöveges részét és a feltenni javasolt kérdéseket az érdemjegy-javaslat nélkül.
4. Ha szakdolgozatot mindkét opponens elégtelenre minõsítette, a hallgató komplex záróvizsgára nem bocsát-ható és új szakdolgozatot kell készítenie. Ha a dolgozatot az egyik opponens elégtelenre minõsítette, vagy a két opponensi minõsítés között három érdemjegynél nagyobb a különbség, egy harmadik opponenst kell felkérni a dolgozat bírálatára.

 

• A szakdolgozat tartalmi elemei, szerkezeti felépítése és alaki követelményei

1.  A szakdolgozat általánosan elõírt tartalmi elemei
   a. Vonatkozó szakirodalom feldolgozása
   b. Helyzetelemzés, helyzetértékelés (a vizsgálandó probléma leírása, illetve körülhatárolása, esetleg az adott cég, vállalkozás bemutatása),
   c. A probléma megoldás alternatív lehetõségeinek feltárása és ismertetése (összehasonlító értékelés),
   d. A legkedvezõbb megoldás kiválasztása és indoklása,
   e. A javasolt megoldás kidolgozása, a megvalósítás feltételeinek elemzése és ütemezése,
   f. A várható eredmények komplex értékelése: következtetések és javaslatok,
   g. A továbbfejlesztés lehetõségei és irányai.
2. A szakdolgozat szerkezeti felépítése, leggyakoribb részei (a kötelezõ elemek kiemeltek):
   a. Cím (esetenként alcím),
   b. A szerzõ neve,
   c. Az elkészítés dátuma,
   d. Ha publikálásra kerül – a kiadó megnevezése,
   e. Dedikáció,
   f. Köszönetnyilvánítások,
   g. Tartalomjegyzék,
   h. Elõszó,
   i. Bevezetés, hipotézis megfogalmazása,
   j. A téma (tárgy, probléma, módszer) szakirodalmának áttekintése,
   k. A dolgozatban alkalmazott megközelítés (elméleti keret, módszerek) jellemzése,
   l. A saját eredmények megfelelõ tartalmi tagolásban való kifejtése,
   m. Az eredmények megvitatása (alátámasztás, kételyek, cáfolatok, egybevetések),
   n. Az eredmények végsõ összefoglalása (a hipotézisek beigazolódása vagy elvetése), következtetések, gyakorlati ajánlások,
   o. Utószó – az eredményekbõl kiinduló további lehetséges tennivalók, kutatások megemlítése (esetleg a hallgató jelzi, hogy idõ, pénz, akadályoztatások miatt milyen hiányokat lát munkájában az eredeti célkitûzésekhez képest),
   p. Irodalomjegyzék,
   q. Függelékek,
   r. Mutatók.
3. A szakdolgozat alaki követelményei
   a. A szakdolgozatot A/4-es formátumú, minimum 80g/m2 minõségû papíron, szövegszerkesztõvel írva (MS WORD) kell elkészíteni. A papírnak csak az egyik oldalára lehet nyomtatni.
   b.  A terjedelem legalább 90.000-100.000 és legfeljebb 128.000-140.000 karakter legyen, amely nem foglalja magába a mellékleteket.
   c. A lap bal oldalán 3,5 cm, a jobb oldalon valamint fent és lent 2,5 cm széles margót kell hagyni.
   d. A szakdolgozatot sorkizártan, 13-as betûnagysággal kell írni Arial Narrow vagy Times New Roman betûtípussal.
   e. A sortávolság 1,5-es.
   f. A fõ fejezetek nyomtatását új lapon kell kezdeni.
   g.  Az oldalszámozást arab számokkal, a szakdolgozat elsõ oldalaként szereplõ tartalomjegyzéktõl kezdve folyamatosan kell végezni. Az oldalszámok a lap közepére, felülre kerüljenek.
   h. A dolgozat külsõ és belsõ borítóját a melléklet szerint kell elkészíteni.
   i. A belsõ borító után a tartalomjegyzékkel kell a dolgozatot elkezdeni.
   j. A hivatkozásokat sorszámozott lábjegyzetben, vagy a hivatkozott rész után szögletes zárójelben a for-rás pontos megjelölésével (szerzõ, cím, kiadás éve, oldalszám) 10-es betûnagysággal kell elkészíteni.
   k. A szakdolgozatot két példányban, bekötve kell beadni. A kötés színe: fekete arany betûkkel vagy ÁVF-kék ezüst betûkkel kell, hogy legyen. A jelölteknek a szakdolgozat annotációját magyar- és ide-gen nyelven is be kell adni. A szakdolgozatot és az annotációkat tartalmazó mágneslemezt vagy CD-t, a konzultációs lapot, illetve a két példányban kinyomtatott magyar és idegen nyelvû annotációt be-kötés nélkül kell a dolgozathoz csatolni
4. A bibliográfia (irodalomjegyzék)
   a. lehetõleg teljes körûen tájékoztassa az olvasót arról, hogy a dolgozat megírásához a hallgató mely mûvekre támaszkodott, honnan szerzett lényeges ismereteket,
   b. tartalmazza mindazon mûveket, amelyekbõl a hallgató idézetet közölt, vagy amelyekre lábjegyzetben hivatkozott,
   c. tartalmaznia kell azokat a munkákat, amelyekbõl egy-egy részletkérdés bõvebb tárgyalása megtalál-ható,
   d. tartalmazhatja azokat a munkákat, amelyeket a hallgató különösképpen az olvasó figyelmébe ajánl a téma egészével vagy valamely részletével kapcsolatban,
   e. mindezen szempontok alapján a hallgató a bibliográfiát részekre tagolhatja.
   A bibliográfiai adatleírásra néhány szigorú követelmény van érvényben, amelyeket az (6) pont tartalmaz.
5. Bibliográfiai tételek adatleírása (kötelezõ elemek)
   a. A szerzõ(k) vezeték- és keresztneve (a vezetéknév után gyakran vesszõt tesznek, s a keresztneve(ke)t csak kezdõbetûvel és utána ponttal adják meg).
   b. A mû (könyv, gyûjteményes kiadvány, folyóiratcikk, kutatási jelentés stb.) címe és alcíme. Ha a ki-advány sorozatba tartozik, meg kell adni a sorozatcímet és a kiadvány sorszámát.
   c. Az elõzõeken túl könyv esetén közölni kell a kiadó nevét, a kiadás helyét, ismételt kiadás esetén a ki-adás sorszámát, a kiadás évét.
   d. Gyûjteményes mû esetén – ha van – közölni kell a szerkesztõ(k) nevét.
   e. Folyóiratcikk esetében a folyóirat címét, a kötetszámot, a folyóiratszámot kell megadni vagy a megje-lenés évét, hónapját (más idõszakát, pl. negyedév, vagy az új folyam jelölésével, ha ez szükséges).
   f. Gyûjteményes kötet, kutatási jelentés, statisztikai kiadvány esetén a kiadó mellett a mûvet szakmailag gondozó szervezet, intézmény neve is feltüntetendõ.
   g. Gyûjteményes kötetben megjelent tanulmány szorosabban vett bibliográfiai adatai után a lelõhelyet úgy adjuk meg, hogy az In: (után itt a kötet megfelelõ adatai szerepelnek).
   h. Többkötetes mû esetén a kötetek számát és közelebbrõl a hivatkozott kötet sorszámát meg kell adni.
   i. Mindig meg kell adni a mû terjedelmét, folyóiratcikk, gyûjteményes kötetben megjelent tanulmány esetében a tól-ig oldalszámokat.
   j. Idegen nyelvû könyv, cikk adatközlésébõl sohasem hagyható el az eredeti nyelvû cím (folyóiratcím, kötetcím). Ezek fordítása nem feltétlenül kötelezõ,
   k. Internet forrásra való hivatkozás esetén megadandó a szerzõ, URL cím megnevezése, letöltés pontos ideje.
6. A függelékek a következõ funkciók teljesítésére szolgálnak:
   a. terjedelmes, nagyobb számú tábla, ábra elhelyezésére, ha a dolgozat szövegének folyamatos olvasha-tósága ez kívánja meg,
   b. terjedelmes részletezõ módszertani fejtegetések elhelyezésére,
   c. terjedelmes bizonyítások, esetpéldák, hosszabban idézni vagy tárgyalni kívánt ellenvélemények elhe-lyezésére stb. A függelékeket címmel és római számmal vagy nagybetûvel azonosítjuk (pl. I. Függe-lék, A. Függelék).
7. A mutatók fontosabb típusai:
   a. tárgymutató,
   b. névmutató
   c. szervezetek mutatója,
   d. rövidítések mutatója,
   e. helymutató (földrajzi nevek mutatója),
   f. képletek, módszerek, modellek mutatója.
   A mutatók általában a benne szereplõ fogalmak, nevek stb. elõfordulási helyeként az oldalszámokat tartal-mazzák.
   Nem szükséges minden egyes fenti mutatótípust alkalmazni.
   Ha egy-egy típusba kevés egység tartozik, összevont, kombinált mutató készíthetõ.
8. A lábjegyzetek (megjegyzések) nem alkotnak önálló szerkezeti egységet. Ha sok és fõként, ha terjedelmes jegyzetanyag gyûlik össze, mégis inkább a fõfejezetek vagy az egész dolgozat végére kell önálló részként megjeleníteni. Célszerûen a jegyzetekben történik:
   a. a forrásmegjelölések elhelyezése, ha nem olyan szövegközi tábláról vagy ábráról van szó, amelyek tábla, ábra tartozékai,
   b. viszonylag kis számú adat, információ elhelyezése, feltéve, hogy nem kíván táblázatos formát,
   c. magyarázó, kiegészítõ stb. szövegek elhelyezése, ha a szövegben a mondanivaló folyamatos kifejtését zavarná,
   d. rövid példák, anekdoták, szakmai szempontból perifériális közlések elhelyezése,
   e. utalások a dolgozat más részeiben kifejtettekre, a szakirodalomra stb.
   

Honlapkészítés és online PR internet marketing tanácsadó segítéségvel?  A hatékony  honlapkészítés titka az online marketing tanácsadás alapján készülõ honlap! Kérje ajánlatunkat itt!