Előző

Vissza a cikkek listájához

Következő

Ökotérképezés

2008-12-07

Az ökotérképezés egy egyszerű és gyakorlatias módszer egy üzem, műhely, vagy iroda környezeti felmérésére. Az egyszerűsége miatt rendkívül népszerű módszert Heinz Werner Engel belga ökotanácsadó fejlesztette ki

Az ökotérképezés során a felmért iroda, üzem alaprajzi térképét használva helyszíni bejárás során azonosítjuk a következő tématerületeken tapasztalható problémákat:

Települési elhelyezkedés, zavarások

Az iroda tevékenysége során mennyiben zavarja a szomszédait. Jelenthet zajt, szagokat, túlzott mértékű gépjármű forgalmat is. Nem mindegy, hogy egy iroda ipari övezetben helyezkedik-e el, esetleg lakott területbe ékelődve, netán egy óvoda mellett.

Víz

Az iroda tevékenységétől függően eltérő a vízfelhasználás és a keletkező szennyvíz jellege. Van-e vízpazarlás, kerülhetnek-e veszélyes anyagok a csatornába nehezítve ezzel a szennyvíztisztítást, és veszélyeztetve az élővizeket?

Talaj, tárolás, bútorok

Szennyeződhet-e a talaj és közvetve a talajvíz a tevékenység során? Erre az esetek nagyobb részében a telephely udvarán van esély, ahol a különböző anyagok és hulladékok, köztük a veszélyes anyagok tárolása során tapasztalhatóak problémák. Az irodában az anyagok tárolási körülményeit is érdemes megvizsgálni, különös tekintettel a veszélyes anyagokra, készítményekre és hulladékokra.

Energia

Az energiatermelés, szállítás, és fogyasztás, vizsgálatában választ kaphatunk arra, hogy vajon megfelelő-e a berendezések állapota, méretezése, takarékosan bánunk-e az energiával vagy előfordulnak pazarlások. A legjellemzőbb problémák a világítás és a fűtés területén fordulnak elő.

Levegő, szagok, zaj, por

A tevékenységtől és a használt berendezésektől függően jelentős zajterhelés, kipárolgások, porképződés kísérheti a vizsgált iroda munkáját. Ezek a problémák egyrészt az irodában dolgozók egészségére, másrészt a környezetre is hatnak, az esetek többségében negatívan.

Hulladék

Odafigyelnek-e az irodában a hulladékok megelőzésére, csökkentésére újrafelhasználással, vagy a már keletkezett hulladék megfelelő, lehetőség szerint szelektív gyűjtésére, a hulladékok megfelelő tárolására, szükség szerinti ártalmatlanítására? Ezek a kérdések fokozott figyelmet érdemelnek, amennyiben veszélyes hulladék is keletkezik a tevékenység során. Mivel pedig a kiégett neoncsövek, festéktonerek, szárazelemek és akkumulátorok is veszélyes hulladéknak minősülnek, szinte minden tevékenység érintett.

Kockázatok

A kockázatok kapcsán munkaegészségügyi, egészség- és tűzvédelmi problémákat tárunk fel. Ehhez vizsgálni kell többek között a veszélyre felhívó táblákat, feliratokat, az egyéni védőeszközöket, és azok használatát, a menekülő utakat, és vészhelyzeti tervek meglétét.

Az azonosított problémákat a műhely alaprajzi térképén jelöljük. Fontos, hogy a bejárás során ne kizárólag a problémákat és rossz gyakorlatokat jelöljük be és gyűjtsük össze, hanem a pozitív példákat is.

Motiváló a szervezet számára, ha a javítandó dolgok, eljárások listája mellett visszajelzést kap arról is, amit már jól csinálnak. Ezeket zöld színnel jelöljük a térképeken.

A helyszíni bejárás eredményeképpen egy problémalistát kapunk, amelyhez rögtön a probléma megszüntetését célzó intézkedéseket. A javító intézkedéseket prioritási sorrendbe tesszük, így a könnyebben, egyszerűbben kis beruházással vagy beruházás nélküli intézkedésekkel kezdheti az iroda a környezeti javulást.

A sorrendbe állítás szempontjai a következők:

• Megvalósíthatóság
• Környezeti haszon
• Gazdaságosság