Előző

Vissza a cikkek listájához

Következő

Környezetkímélõ tápanyaggazdálkodás a szabadföldi zöldségtermesztésben

2008-03-11

Az Európai Unió gazdaságpolitkája alapján a legsikeresebb mezõgazdasági ágazat lehet hazánkban a zöldség-gyümölcs ágazat.
Ezt az EU 2200/96 számú piacszabályozási rendszere is alátámasztja, mivel az Európai Unióban nincsenk kvóták, így a termelés növelhetõ a termékek versenyképeségének megõrzése mellett.
Hazánkban jelenleg az összes mezõgazdasági jellegû termék kivitelének a 20%-át teszik ki kertészet és a gyömölcstermesztés termékei.
A rendkívül élles piaci verseny szükségeszerûvé tesz ezekben az ágazatokban is a az ökonómiai és ökológiai szempontok együttes érvényesítését. A követlezõ cikkben a szabadföldi zöldségtermesztés a Környezetkímélõ tápanyaggazdálkodás megvalósításáról írunk.

  Eurepgap rendszer kiépítésére kérje ajánlatunkat itt!  

Online marketing tanácsadás, honlapkészítés állami támogatás segítségével! Kérje ajánlatunkat itt!

A zöldségtermesztésben használatos tápanyagok

megválasztásánál figyellmbe kell venni a növények tápanyagigényét, a telajok termékenységét egyaránt. A zöldségtermesztésben a szerves trágyákon kívül alkalmaznak olcsó egyedi mûtrágyákat és drága vízben tökéletesen oldódó komplex ügynevezett csepegtetõ trágyákat is.
Lényeges különbség a zöldség- és a szántóföldi növények tápanyagellátása között az, hogy a nagyobb hangsúlyt kap a szerves trágyák alkalmazása.

A korszerû tápanyag-utánpótlás anyagai a mûtrágyák.

 Alapvetõen csak a talajok tápanyagtartalmát növelik és a talaj szerkezetre nincsa javító hatásuk, sót hosszab idõ és nagyobb mennyiségû felhasználásuk esetén károsítják azt. A szerves trágya és a mûtrágy túlzott használata egyaránt károsíthatja veszélyezteti a talajvizek állapotát.

A gazdálkodási gyakorlat megfelelõségén múlik a környetezet megóvása és fenntartása. A gazdálokdóknak figyelembe kell venniük az alkalmazandó mûtrágyák hatásait és elõírt mennyiségeit. Meg kell határozniuk a fajlagos tápelemtartalmakat és az 1 hektárra javasolt mûtrágya hatóanyag mennyiségét. A mûtrágyák kijuttatását befolyásolja a szerves trágya alkalmazása, ezért figyelembe kell venni azok módosító hatásait.

A trágyázás idõpontját

meg lehet határozni naptári idõpont és fenológiai fázis figyelembevételével egyaránt.

A trágya kijuttatása

 és talajba munkálás módja döntõ fontossággal bír a hatékonyság biztosítása érdekében. Fontos, hogy a gazdálkodó a trágya kijuttatását a növény kultúrának (pl. hagyma, borsó) és a trágyázás típusának (pl.: sortrágyázás, fészektrágyázás, lombtrágyázás, alaptrágyzás) megfelelõen hajtsa végre.

A trágyamennyiség meghatározása

során elkövtetett hibák:

• Talajvizsgálat elmulasztása,
• Helytelen vizsgálati módszer alkalmazása,
• A nagy mennyiségû mûtrágya kijuttatás miatt gyökérperzselés, terméselrúgás fellépése
• A növények alsó levelei egyenletesen sárgulnak, mert kevés nitrogénmûtrágyát használtak, vagy a gyökérzónából kimosódott a tápanyag (homok)
• A növények alsón levelei  az erek között sárgulnak, mert kevés a kálium
• A növény fejlõdés buja, a virágokat és a termést elrúgja, mert sok a nitrogén vagy korai a nitrogén kijuttatás
• A növények alsó leveleinek a fonák oldala lilás elszinezõdést muat, mert kevés a foszfor
• Ionantagonizmus miatt kálcium tünetei mutatkoznak a sok kálium vagy ammónium tartalmú mûtrágya miatt

A tápanyagok megválasztása során elkövetett hibák:

• Tápoldat kicsapódás a nem elõírásnak megfelelõ összeállítás miatt,
• Fejtrágyának lassan felvehetõ mûtrágyát használnak,
• Eldugúlnak az öntözõfejek, mert nem jól oldódó mûtrágyát alkalmazznak,
• Nagy mennyiségû éretlen istállótrágya bedolgozás miatt gyökérperzselés,
• Vashiányt muutató növények nem képesek felvenni a lombtrágyát (tömörödött talaj, magas talajvizszint, túlöntözés)
• Bór hiány sárgarépa esetében üreges közepet eredményez. Ta alaj lehet meszes, illettve nagyon lúgos.

2006.04.16.

 Online marketing tanácsadás, honlapkészítés állami támogatás segítségével! Kérje ajánlatunkat itt!