Előző

Vissza a cikkek listájához

Következő

Minõségbiztosítás a mezõgazdaságban

2008-03-11

Az elmúlt évek tapasztalatai azt igazolják, hogy a fogyasztók elvárásai az élelmiszerrel,- a termékek minõségével és biztonságával- szemben, a termelés- feldolgozás- kereskedés során egyre inkább magasabb szintûek.

ISO 9001, ISO 14001 ISO17799 rendszerkiépítéshez, honlapkészítésre állami támogatás segítségével kérje ajánlatunkat itt!

Élelmiszerbiztonság

Jelentõsen megnövekedett a gazdáknak az élelmiszerbiztonságban betöltött szerepük is. A piaconmaradás érdekében fokozottan eleget kell tenniük a szigorodó szabályoknak és szabványkövetelményeknek, hozzáadott értéket képviselõ termékeket kell elõállítaniuk, illetve a követelményeknek megfelelõen új technológiákat, eljárásokat kell tevékenységükbe iktatatniuk, mint amilyen a Jó Mezõgazdasági Gyakorlat (JMGy). Figyelembe véve az élelmiszertermékeket elõállító gazdaságok gyors változásait, a globalizációs folyamatokat, valamint a növekvõ fogyasztói aggályokat az elõállított termékek minõségével és biztonságával, a termesztés környezeti kockázataival szemben, a Jó Mezõgazdasági Gyakorlat elnevezés az utóbbi években jelentõs változásokon ment át. A termelõ gazdák, feldolgozók és a kiskereskedõ láncok, az egyre szorosabb minõségi és biztonsági kérdéseknek próbálnak megfelelni, hogy biztosítani tudják a termesztés hosszú távon történõ fenntartását. A JMGy ezeknek a céloknak a megvalósításában nyújt segítséget.

JMGy

A JMGy azokat a környezettel, gazdasággal, társadalommal kapcsolatos gazdálkodási ismereteket tartalmazza, amelyek biztosítékai az egészséges, biztonságos körülmények között elõállított mezõgazdasági termék elõállításnak. A termelõ gazdák, elsõsorban a gyümölcstermesztésben és a zöldségtermesztésben, már alkalmaznak olyan technológiai elemeket, amelyek a mezõgazdaság hosszú távú fennmaradásnak a biztosítékai, mint az integrált növénytermesztés.

Rendszerelméletû megközelítés

Az élelmiszerbiztonság rendszerszemléletû megközelítését a folyamatosan változó fejlõdések globális összefüggésében kell vizsgálni. A nemzetközi élelmiszerkereskedelem globalizálódása egy sokkal integráltabb és megelõzésen alapuló élelmiszerbiztonsági szemléletet igényel. Amint a nemzetközi élelmiszer- és mezõgazdasági kereskedelem növekszik, egyre fokozottabb igény van arra, hogy valamely országban megjelenõ élelmiszerbiztonsági kérdést nemzetközi együttmûködésre alapozva oldják meg. A megnövekedett termékkereskedelem természetesen költségnövelõ tényezõ is.

Annak érdekében, hogy a termelõ gazdák az élelmiszerlánc követelményeit megfelelõen kielégítsék kormányzati szervek, nem kormányzati szervek és a magán szektor számos JMGy-ot fejlesztett ki. Ezek alkalmazása nem minden esetben volt megfelelõen koordinálva, illetve rendszerszemléletre építve.

A JMGy-ot eltérõ módon és meghatározásban használják, gyakran kapcsolják a fenntartható mezõgazdasághoz:

• a kormányzati és nemzetközi szervezetek (pl. FAO) a fenntartható mezõgazdaságból olyan folyamatokat támogatnak, mint az integrált növényvédelem, integrált tápanyag gazdálkodás, amelynek célja a speciális környezeti és társadalmi kockázatoknak a mérséklése. A legtöbb esetben csak a növényvédelmi kérdésekkel, az integrált növényvédelemmel foglalkoznak.
• a nemzetközi szakmai szervezetek által kifejlesztett követelmények, amelyek egyaránt figyelembe veszik az elõállított termékek minõségének biztosítását és a környezettudatos gazdálkodást, pl. a balti országok gyakorlatai.
• a magán szektorban különösen az ipari feldolgozásban dolgozók és kiskereskedõk használják a JMGy-ot, hogy megfelelõ minõségû végterméket érjenek el, kielégítsék a vásárlók igényeit, és jövedelmezõ tevékenységet végezzenek. Ebben a szektorban a termesztés fenntarthatóságában a fogyasztói igények kielégítése fontos szerepet tölt be. Ide sorolható a kiskereskedõi láncok EUREPGAP rendszere, az Unilever, Nestlé, Danone követelményei, az EISA fenntarthatósági kódexe.
• a nem kormányzati szervezetek dolgoztak ki JMGy-t, számos kapcsolódást lehet találni a JMGy és az ökológiai termesztés szabályozásában, az optimális agro-ökoszisztémák kialakításában. A JMGy alkalmazása azonban nem jelent ökológiai gazdálkodást.
• a JMGy specifikus verziója található meg a Codex Alimentarius által kidolgozott útmutatókban, amelyek elsõsorban az élelmiszerhigiénia követelményeire, a szennyezõdések minimális szintre való csökkentése, illetve megelõzésére vonatkoznak. A Codex által kidolgozott szabványok referencia alapként szolgálnak a nemzeti szabványok kidolgozásához és harmonizálásához.
• néhány nemzeti program a JMGy-t kifejezetten a termékek higiéniai, és ezen belül is a mikrobiológiai szennyezõdéstõl való menteségre vonatkoztatja (pl. USA).

Az egyszerûsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendõ „Helyes Mezõgazdasági és Környezeti Állapot” (GAEC) biztosításának elõírásai, illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” (GFP) feltételeinek meghatározásáról szóló földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 156/2004. FVM rendelete írja elõ mindkét minõségbiztosítási rendszer alkalmazását.

ISO 9001, ISO 14001 ISO17799 rendszerkiépítéshez, honlapkészítésre állami támogatás segítségével kérje ajánlatunkat itt!