Előző

Vissza a cikkek listájához

Következő

ISO 9001 (minõségirányítási rendszer) lépésrõl lépésre! Az ISO 9001 és az ISO 9004 8.1 mérés és elemzés, általános rész

2008-03-11

Minõségügyi iskolánk tizenkilencedik fejezete az MSZ EN ISO 9004:2001  8.1 pontját elemzi, azaz az ISO 9001 és az ISO 9004  a mérés és elemzés témakörrel  kapcsolatos  követelményeit. A cikksorozattal célunk, hogy az ISO 9001 (minõségirányítási rendszer)  tanúsítvány megszerzésében segítséget nyújtsunk

MSZ EN ISO 9001:2001 8.1 pont

 

ISO 9001, ISO 14001 ISO 17799 rendszerkiépítéshez, honlapkészítésre állami támogatás segítségével kérdd ajánlatunkat itt!

 

ISO 9001:2000, Minõségirányítási rendszerek. Követelmények    8.         Mérés, elemzés és fejlesztés   c)   folyamatosan fejleszteni tudja a minõségirányítási rendszer eredményességét. Ennek fel kell ölelnie az alkalmazandó módszerek meghatározását, beleértve a statisztikai módszereket és ezek alkalmazásának mértékét. 8.1.      Általános rész   A szervezetnek meg kell terveznie és be kell vezetnie azokat a figyelemmel kísérési, mérési, elemzési és fejlesztési folyamatokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy  a)   bizonyítani tudja a termék megfelelõségét, b)   gondoskodni tudjon a minõségirányítási rendszer megfelelõségérõl, valamint

 

Az ISO 9004 ehhez a ponthoz bõvebb magyarázatot ad:

8.1. Általános útmutatás
8.1.1. Bevezetés

A mérési adatok fontosak a tényeken alapuló döntéshozatalhoz. Minden döntéshozatal eredményességét alapvetõen befolyásolja az, hogy tényeken alapul-e, vagy csak a munkatársak, vezetõk benyomásai, érzései, tehát nem konkrét adatok alapján történik. A felsõ vezetõség gondoskodjon az eredményes és hatékony mérésrõl, az adatok gyûjtésérõl és érvényesítésérõl (validálásáról), hogy ezzel biztosíthassa a szervezet mûködését és az érdekelt felek megelégedettségét. Tehát a döntéshozatalhoz szükséges az adatok elemzése, melyet meg kell elõzzön az adatok gyûjtése. Az adatgyûjtéshez pedig mérni kell a folyamatok, termékek jellemzõit. Ha mindezt a vezetõség nem biztosítja, illetve nem elkötelezett emellett, akkor az egész nem fog mûködni. Ez ölelje fel a mérések érvényességének és céljának átvizsgálását, valamint az adatok szándék szerinti felhasználását és így biztosítsa, hogy a szervezet hozzáadott értékre tegyen szert.
Példák a szervezet folyamatai mûködésének mérésére:
– a szervezet termékeinek mérése és kiértékelése, a termékek a szervezet folyamatai során alakulnak ki, így ezek mérése adatot szolgáltat a folyamatok mûködésérõl,

• a folyamatok képessége, a megfelelõ termék elõállítására,
• a projektcélok elérése, az egyes projektek is a folyamatok során valósulnak meg, így ezek céljainak elérése fontos lehet a folyamat mûködésének megállapítása során, valamint
• a vevõk és más érdekelt felek megelégedettsége, (ez a fõ célja a minõségbiztosítási, vagy minõségirányítási rendszer mûködtetésének).

A szervezet folyamatosan kísérje figyelemmel a mûködésének fejlesztésére irányuló tevékenységeket és készítsen feljegyzéseket ezek bevezetésérõl, mivel ez adatokat szolgáltathat a további fejlesztésekhez.
Nem elég pusztán a folyamatokat, termékeket mérni, és elemezni, hanem a fejlesztési tevékenységeket is vizsgálnunk kell, hogy a korábbi fejlesztések adatait is felhasználhassuk a késõbbi fejlesztések során.
A fejlesztési tevékenységek adatainak elemzésébõl kiadódó eredmények kerüljenek be a vezetõségi átvizsgálás bemenõ adatai közé, hogy információval szolgáljanak a szervezet mûködésének fejlesztéséhez.

 

 

8.1.2. Megfontolandó kérdések

A mérés, az elemzés és a fejlesztés a következõ megfontolásokat öleli fel:

a) a mérési adatokat alakítsuk át olyan információvá és ismeretekké, amelyek a szervezet számára hasznosak; tehát az adatokat érthetõ, használható formában kell a szervezet (vezetõsége) részére biztosítani,

 

b) a termékekre és a folyamatokra vonatkozó mérés, elemzést és fejlesztést használjuk fel arra, hogy megfelelõ prioritásokat lehessen kitûzni a szervezet részére; mivel általában nem valósítható meg minden az erõforrások korlátozottsága miatt,

c) a szervezet által alkalmazott mérési módszerek idõszakonként átvizsgálása és folyamatos igazolása a kapott adatokat pontosság és teljesség szempontjából; a mérési módszereket is ellenõriznünk kell, hogy mindig megfelelõ adat álljon rendelkezésre,

d) az egyes folyamatok benchmarkingjának (szint-összehasonlításának) felhasználása a folyamatok eredményességének és hatékonyságának fejlesztésére;

e) a vevõi megelégedettség mérésének döntõ fontossága a szervezet mûködésének kiértékeléséhez; tulajdonképpen a vevõ értékeli a szervezet mûködését, tõle függ, hogy fennmarad, fejlõdik-e a szervezet,

f) mérések használata és a kapott információ összeállítása és közlése lényeges a szervezet számára: ez szolgáljon alapul a mûködés fejlesztéséhez és az érintett felek bevonásához; az ilyen információ legyen idõszerû és a célját világosan határozzák meg;

g) megfelelõ eszközök bevezetése a mérési eredményekbõl származó információ közléséhez; a belsõ kommunikációnak (ISO 9001 5.5.3 fejezet) erre is ki kell térnie egy jól mûködõ minõségirányítási rendszerben,

h) az érdekelt felekkel folytatott kommunikáció eredményességének és hatékonyságát mérésére annak meghatározása céljából, hogy a tájékoztatás idõszerû és világosan érthetõ volt-e;

i) ha teljesültek is a folyamat és a termék minõségi kritériumai, mégis hasznos lehet figyelemmel kísérni és elemezni a mûködési adatokat, hogy jobban megérthetõ legyen a tanulmányozott jellemzõ természete;

j) statisztikai, vagy más módszerek alkalmazása segíthet mind a folyamatok, mind a mérési eredmények ingadozásának megértésében és az ingadozás kézbentartása javíthatja a folyamat és a termék minõségét; ez különösen nagy számú adat kezelésekor lehet fontos,

 

k) idõszakonként önértékelés végzése a minõségirányítási rendszer érettségének és a szervezet mûködési színvonalának értékelésére, valamint a fejlesztési lehetõségek felmérésre (lásd az A mellékletet).

ISO 9001, ISO 14001 ISO 17799 rendszerkiépítéshez, honlapkészítésre állami támogatás segítségével kérdd ajánlatunkat itt!