Vissza a cikkek listájához

Következő

Az ISO 14001, vagyis környezettudatos vállalatirányítás

2009-01-15 Szerző: Poros Tamás

Semmi más, mint környezettudatos vállalatirányítás, vagyis a vállalat azon tevékenységeinek kezelése, kézbentartása, amelyek hatással voltak, vannak vagy lehetnek a környezetre. Célja a természeti erőforrások megóvása, a szennyezések, kibocsátások, környezeti kockázatok csökkentése, a dolgozók és a környéken lakók egészségének megőrzése

MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány szerinti környezetközpontú irányítási rendszer.

Mindent, amit teszünk, úgy kellene megtenni, mintha az örökkévalóság sorsa függne tőle. Környezetünk védelme, megóvása, az erőforrások és a technika ésszerű használata korunk reális és egyben rendkívül felelősségteljes követelménye. Hiszen ezáltal rendelkezünk utódaink, a következő generációk jövőjéről és életminőségéről.

Korunk megköveteli, hogy egy egységként szemléljük az alkalmazott technológiákat, azok hatásait és a nyilvánosság által való elfogadásukat. A jövő kihívása az innovatív környezetvédelmi megoldásokban van, melyek tartósan megkímélik a környezetünket és erőforrásait. Ugyanakkor megnövelik a technológiai és gazdasági versenyképességet.

Tervszerű környezetvédelem

A környezetvédelem nem ad-hoc működik, hanem tervszerűn, együtt élve a vállalat napi gyakorlatával, beépülve cég minden elemébe a beszerzéstől a marketingen át a vevői megrendelés teljesítéséig. Hogy miért jó? Mert igazi környezetvédelem csak így valósulhat meg.

Az anyag- és energiafelhasználás, a vízfogyasztás ésszerűsítésével, a hulladékok okos kezelésével, újrahasznosítással csökkenthetjük a költségeket és más megtakarítási lehetőségeket tárhatunk fel. A hulladék, szennyvíz és légnemű kibocsátások mennyiségének és veszélyességének, egészségkárosító voltának csökkentése nemcsak a környezet javát szolgálja, de leszorítja a bírságokat, díjakat, tisztítási és ártalmatlanítási kiadásokat is.

A rendszert leíró nemzetközi szabványnak a célja az, hogy a szervezeteket hozzájuttassák egy eredményes környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) elemeihez úgy, hogy ezeket össze lehessen kapcsolni a vezetés egyéb követelményeivel, és hozzá lehessen segíteni a szervezeteket a kitűzött környezeti és gazdasági céljaik eléréséhez.

Bármely szervezet alkalmazhatja, amely elhatározza, hogy:

• környezetközpontú irányítási rendszert kíván létrehozni, bevezetni, fenntartani és továbbfejleszteni,
•  meg akar bizonyosodni környezeti politikájának teljesüléséről,
•  igazolni kívánja e nemzetközi szabványnak való megfelelést azáltal, hogy

1.  saját döntése alapján kielégíti e nemzetközi szabvány követelményeit, és erről saját nyilatkozatot tesz, vagy
2.  kéri a megfelelőség megerősítését a szervezet érdekelt felei, például a vevők részéről, vagy
3.  kéri saját nyilatkozatának megerősítését egy a szervezettől független fél által, vagy
4.  kéri környezetközpontú irányítási rendszerének külső szervezet által való tanúsítását/regisztrálását.

Az ISO 14001 környezetközpontú irányítási rendszer működésének főbb előnyei:

•  A vevők és a hatóságok pozitívabban ítélik meg a tanúsított céget, elkerülhetők a bírságok,
•  a jövőben egyre több tender és jogszabály írja majd elő az ISO 14001 tanúsítvány meglétét,
•  az ISO 14001 rendszer bevezetése által csökken:
• az anyag és energiafelhasználás,
• a szennyezőanyag kibocsátás, a keletkezett hulladék
• a környezeti kockázat
•  a cég társadalmi, közösségi, és piaci megítélése javul,
•  a belföldi és export piacok válnak megszerezhetővé, megtarthatóvá, és folyamatosan  bővíthetővé.

Környezetközpontú irányítás

A rendszer olyan környezetközpontú irányítás követelményeit írja elő, amely képessé teszi a szervezetet, a jogszabályi követelményeket és a jelentős környezeti tényezőkre vonatkozó információkat figyelembe vevő politika és célok meghatározására és bevezetésére.

A cél az, hogy a rendszer alkalmazható legyen mindenféle típusú és nagyságú szervezetben, és igazodni tudjon különböző földrajzi, kulturális és társadalmi feltételekhez. A rendszer sikere attól függ, hogy a szervezet minden szintjén és minden funkciójának betöltése során milyen a dolgozók elkötelezettsége, különösen a felső vezetőségé.

Környezeti politika

Egy ilyen típusú rendszer képessé teszi a szervezetet arra, hogy olyan környezeti politikát fogalmazzon meg, olyan célokat tűzzön ki, és olyan eljárásokat hozzon létre, amelyekkel teljesíteni tudja a környezeti politikájában vállalt kötelezettségeket, megtegye a szükséges intézkedéseket a teljesítés javítására, és igazolja, hogy a rendszer megfelel e nemzetközi szabvány követelményeinek.

Alapvető célja a környezetvédelem segítése és a szennyezés olyan mértékű megelőzése, amely egyensúlyban van a társadalmi, gazdasági szükségletekkel. Hangsúlyozni kell, hogy a követelmények nagy részének teljesítését együttes intézkedésekkel lehet elősegíteni, illetve bármikor újra lehet gondolni.

ISO 14001 szabvány

Már 1996-óta lehetőség van arra, hogy az ISO 14001 számú szabvány tanúsításával a szervezetek bizonyíthassák elkötelezettségüket a környezetvédelem iránt. A KIR tanúsítványok száma rohamosan növekedett az elmúlt években, ezt az irányú fejlődést a 9001 számú szabvány alapján a Minőségirányítási rendszerek már nem tudták produkálni.

Ugyanez a fejlődés jellemzi a világ számos országát is, ahol szerencsére szintén komolyabban veszik a környezet ügyét; egyre több vállalat csatlakozott a zöld mozgalmakhoz, s egyre többen jönnek rá, hogy a környezetvédelem, a környezeti terhelés csökkentése nem ablakon kidobott pénz, hanem egy megtérülő befektetés.

Az ISO világszerte

Az ISO hivatalos honlapjának adatai szerint ma már 89.000-re tehető a KIR tanúsítvánnyal rendelkező vállalatok száma, ami tulajdonképpen kétszerese a 2002-es állapotnak. Nem csak növekedés, hanem átrendeződés is történt az elmúlt három évben.
Olyan országok kerültek az elmúlt években élvonalba a tanúsítások számát tekintve, akik azelőtt sereghajtók voltak, így pl: Kína, Spanyolország. A sort Japán vezeti kb. 19.000 db KIR tanúsítvánnyal, majd Kína, Spanyolország, Egyesült Királyság, Olaszország, USA, Németország, Svédország, Brazília, Kanada, India, Tajvan, Ausztrália. Magyarország jelenleg a 21-22. helyen található, ami önmagában is megfelelőnek tekinthető.

2005 év elején már 816 db ISO 14001-es tanúsítvány került kiadásra Magyarországon, 2006 év elején pedig már több mint 1000 tanúsítással büszkélkedhettünk. Azonban a KIR tanúsítványok számát a lakosságra, ill. Magyarország GDP-jére nézzük, még pozitívabb eredményt kapunk. Ezen mutatók tekintetében a 12. ill. a GDP esetében a 7. helyen vagyunk.