Előző

Vissza a cikkek listájához

Következő

Az eredet- és minõségjelzõ védjegy létrehozásának célja, mûködésének alapelemei

2008-03-11

A védjegy létrehozásának egyik alapvetõ célja volt, hogy az élelmiszeripari termékek piacán egyértelmûen meghatározható, azonosítható legyen egy-egy termékrõl, hogy honnan származik. Talán nem is igazán az a lényeg, hogy azt lássuk, hogy honnan származik, hanem annak kiemelése, hangsúlyozása, hogy egy termék magyar. Ez a megkülönböztetés vezethet el – természetesen csak kiváló minõségû termékek esetében – a magyar termékek preferálásához külföldi termékkel szemben.

Azonban nem elég egy termékrõl azt tudnunk, hogy magyar, hiszen ezzel akár öngólt is lõhetünk. A minõséget, mint azt a többlettartalmat, amit a vásárló megtapasztalhat ezen védjeggyel ellátott élelmiszer elfogyasztásával, is garantálni kell.

 Ez a tapasztalat az adott fogyasztóban elõállító- és/vagy márkahûséget is kialakíthat, ami nem kis versenyelõnyt jelent a globalizálódott piacon. És ha már a globalizáció szóba került, akkor azt is meg kell említeni, hogy nem csak a magyar emberek számára érvényes ez a minõséggarancia, hanem Magyarország, mint termelõ ország számára is a külföldi piacokon.

 A vásárló egy adott termék megvásárlásakor a saját kritériumait veszi alapul, ami nem biztos, hogy reális, mert az eltúlzott, már-már marketing háborúnak nevezhetõ reklámdömping hatására lehet, hogy nem a megfelelõ minõség mellett dönt, holott úgy gondolja, hogy jól választott. Viszont egy minõségi védjeggyel ellátott termék esetében, gyakorlatilag lehetetlen rosszul dönteni.

Tudom, hogy már régen nem érvényes az a sztereotípia, mely szerint a jó bornak nem kell cégér, hiszen akkor mibõl tudhatná meg egy átlagos fogyasztó, hogy a védjegyes termék mit jelent. Egyrészt abból, hogy ennek a védjegynek az odaítélése nem reklám, méret, piacon betöltött pozíció stb. kérdése, hanem a minõségé, másrészt a védjegyet magát azt igenis kell reklámozni.

Igaz, hogy a fogyasztó egy garantált minõséget kap, ha védjegyes termékeket vásárol, de joggal kérdezhetik, hogy mi haszna ebbõl az országnak, mert más országoknak is vannak ilyen termékei, és azok is garanciát nyújtanak.

Nos az egyik hasznot már fentebb említettem, jelesül a külföldi piacok felé való jelzés, hogy mi, magyarok is képesek vagyunk nagyon magas minõségû termékeket elõállítani (gyakorlatilag országimázs építés).

További, és egyben távlati elõnyt jelent, hogy ezen magyar védjegyes termékek vásárlásával kialakulhat egy olyan általános fogyasztási kultúra, amely az itt élõ emberekben azt tudatosítja, hogy a pénzéért magas minõséget kap, illetve ezt el is várhatja.

Nem szóltunk még a jelzett termékeket elõállító termelõk, feldolgozók elõnyeirõl. A fogyasztók biztonságban érezhetik magukat vásárlásaik során, és ez újabb vásárlásra ösztönzi õket. A védjeggyel ellátott termékek iránti megnövekedett kereslet a gyártóknak, forgalomnövekedésen keresztül, piaci elõnyt jelent, ami egyrészt az itthoni termelés fokozására, másrészt egy állandó minõségfejlesztésre ösztönöz. 

 
Mi kell ahhoz, hogy a termékünkön minõségjelzõ védjegy szerepelhessen? Az elsõ, és alapvetõ dolog, amit tudni kell errõl az, hogy pályázat útján lehet elnyerni ezt a címet. Mint az a pályázat szóból már kiderül, ennek a védjegynek a megszerzése önkéntes alapon mûködik, az egyetlen ösztönzõ erõ a piac lehet. Ezen pályázatokat folyamatosan bírálják el, hogy ne korlátozzák a pályázatok benyújtásának idõpontját.

Csak az oklevelek kiosztása lehet rögzített. Ennek az oklevélnek az érvényességét korlátozni kell, illetve meghatározott idõközönként felül kell vizsgálni, mert ami ma még kiváló minõségû, az nem biztos, jövõben is az. Sokan azt gondolhatnák, hogy elég csak a meghatározott felülvizsgálati idõpontokon megfelelni a szigorú minõségi követelményeknek, ám ez nem így van, mert alkalmanként véletlenszerûen is ellenõrzik ezen védjegyes termékek termelését, gyártását, minõségét.