Előző

Vissza a cikkek listájához

Következő

Élelmiszer-biztonsági irányítási rendszerek 4. rész.

2008-03-11

Az élelmiszerláncban részt vevõ szervezetekre vonatkozó követelmények
(ISO 22000:2005)

 

ISO 9001, ISO 14001 ISO17799 rendszerkiépítéshez, honlapkészítésre állami támogatás segítségével kérje ajánlatunkat itt!

Élelmiszer-biztonsági irányítási rendszerek 4. rész.

2. Rendelkezõ hivatkozások

Az ISO 22000:2005 szabvány 2. pontja különösebb elõírást nem tartalmaz. Felhívja a figyelmünket, hogy mely vonatkozó szabványokat kell még jelen szabványon kívül figyelembe venni. Az ISO 22200:2005 szabvány használja az ISO 9000:2005 Minõségirányítási rendszerek. Alapok és Szótár szabvány szakszavait, így ez nélkülönözhetetlen az ISO 22000 megértéséhez. A következõ pontban már az ezen felül esõ szakszavak magyarázata található.

3. Szakkifejezések és meghatározásuk

3.1. élelmiszer-biztonság (food safety)
Arra vonatkozó fogalom, hogy az élelmiszer nem ártalmas a fogyasztóra, ha azt rendeltetésszerûen készíti és/vagy fogyasztja el.

3.2. élelmiszerlánc (food chain)
Az élelmiszer és összetevõi elõállítási, feldolgozási, forgalmazási, tárolási és kezelési szakaszainak és mûveleteinek sorrendje az elsõdleges termeléstõl a fogyasztásig.

1.  MEGJEGYZÉS: Ez magában foglalja a takarmányok elõállítását élelmiszereket adó és élelmiszerként szolgáló állatok számára.
2. MEGJEGYZÉS: Az élelmiszerlánc magában foglalja azoknak az anyagoknak az elõállítását is, amelyek szándék szerint az élelmiszerekkel vagy a nyersanyagokkal érintkezésbe kerülnek.

3.3. élelmiszer-biztonsági veszély (food safety hazard)
Az élelmiszerben elõforduló biológiai, kémiai vagy fizikai hatású anyag, vagy az élelmiszer olyan állapota, amelynek káros egészségügyi hatása lehet.

1. MEGJEGYZÉS: A .veszély fogalmát nem szabad összetéveszteni a .kockázat fogalmával, amely az élelmiszer-biztonsággal összefüggésben az egészségre káros hatás (pl. megbetegedés) valószínûségét jelenti, és ennek a hatásnak a súlyosságát (halál, kórházi ápolás, távolmaradás a munkából stb.), amikor valaki egy meghatározott veszélynek van kitéve. Az ISO/IEC Guide 51 a kockázatot úgy határozza meg, mint a veszély bekövetkezési valószínûségének és a veszély súlyosságának kombinációját.
2. MEGJEGYZÉS: A takarmányokkal és a takarmányok összetevõivel kapcsolatban azok a vonatkozó élelmiszer-biztonsági veszélyek, amelyek jelen lehetnek a takarmányban és összetevõiben és/vagy azok felületén, és amelyek késõbb átkerülhetnek az élelmiszerekbe a takarmányokat elfogyasztó állatokon keresztül, és ilyen módon az ember egészségére káros hatásúak lehetnek. A takarmányok és élelmiszerek közvetlen kezelésétõl eltérõ mûveletek esetén (pl. csomagolóanyagok, tisztítószerek gyártása stb.) azok a vonatkozó élelmiszer-biztonsági veszélyek, amelyek a termékek és/vagy a szolgáltatások rendeltetésszerû felhasználása/igénybevétele miatt közvetlenül vagy közvetve átkerülhetnek az élelmiszerekbe, és így az ember egészségére káros hatásúak lehetnek.

3.4. élelmiszer-biztonsági politika (food safety policy)
A szervezetnek az élelmiszer-biztonságra vonatkozó, a felsõ vezetõség által hivatalosan kinyilvánított átfogó szándéka és irányvonala.

1. MEGJEGYZÉS: Hasonlóan az ISO 9001 Minõség-, vagy az ISO 14001 Környezetközpontú irányítási rendszerek esetében.

3.5. végtermék (end product)
Olyan termék, amelyen a szervezet további feldolgozást vagy átalakítást nem végez.

1. MEGJEGYZÉS: Az a termék, amelyen egy másik szervezet végez további feldolgozást vagy átalakítást, ebben az összefüggésben végtermék az elsõ szervezet számára és nyersanyag vagy élelmiszer-összetevõ a második szervezet számára.

3.6. folyamatábra (flow diagram)
A lépések sorrendjének és kölcsönhatásainak vázlatos és módszeres ábrázolása.

3.7. szabályozó intézkedés (control measure)
Élelmiszer-biztonsági intézkedés és tevékenység, amelyet egy élelmiszer-biztonsági veszély megelõzéséhez, kiküszöböléséhez vagy elfogadható szintre csökkentéséhez lehet alkalmazni.

3.8. PRP elõfeltételi (prerekvizit) program (prerequisite programme)
Az élelmiszerlánc (3.2. szakasz) mentén olyan higiénikus környezet fenntartásához szükséges <élelmiszer-biztonsági> alapfeltételek és -tevékenységek, amelyek megfelelõek a gyártáshoz, a kezeléshez, és amelyek biztonságos végterméket eredményeznek (3.5. szakasz), valamint azt, hogy biztonságos élelmiszerek kerüljenek emberi fogyasztásra.

MEGJEGYZÉS: Az, hogy milyen PRP-kre van szükség, függ a szervezet típusától és attól, hogy a szervezet az élelmiszerlánc melyik szegmensében tevékenykedik. Egyen értékû fogalmak például:

• a jó mezõgazdasági gyakorlat (GAP),
• a jó állatgyógyászati gyakorlat (GVP),
• a jó gyártási gyakorlat (GMP),
• a jó higiéniai gyakorlat (GHP),
• a jó termelési gyakorlat (GPP),
• a jó forgalmazási gyakorlat (GDP) és
• a jó kereskedelmi gyakorlat (GTP).
  

  ISO 9001, ISO 14001 ISO17799 rendszerkiépítéshez, honlapkészítésre állami támogatás segítségével kérje ajánlatunkat itt!