Előző

Vissza a cikkek listájához

Következő

Mit takargat a Google?

2010-01-18
Forrás: nidex.hu

 

Az emberi jogi aktivisták lelkendeznek, hogy a Google a kínai rezsimmel való négyéves együttműködés után véget vet a cenzúrának, és ha kell, akár ki is vonul Kínából. Mások azonban szkeptikusak: Steve Ballmer például nem érti, mire a felhajtás, Douglas Rushkoff meg egyenesen összeesküvésre gyanakszik.

 Google vs Kína

A Google négy éven át, egészen mostanáig eleget tett a kínai kormány követeléseinek, és kicenzúrázott a Google.cn-ről minden olyan találatot, amelyet a rezsim elfogadhatatlannak ítélt. A céget a megalkuvó, a profitot az emberi jogi szempontok elé helyező húzás miatt kínai jelenléte alatt folyamatosan támadták a különböző szervezetek, a Reporters Without Borders újságíró-egyesülettől a Harvardon működő Berkman Centerig, és néhány éve a netezők még Google-bojkottot is szerveztek tiltakozásképpen.

Amikor a Google szervereit a múlt héten hekkerek támadták meg, és hozzájutottak néhány emberi jogi aktivista üzeneteihez, a cég bejelentette, hogy mivel a támadás hátterében valószínűleg a kínai állam állt, nem szűri tovább a Google.cn találatait, ez pedig valószínűleg azt jelenti, hogy a hatályos törvények értelmében ki kell vonulnia a kínai piacról.

Az idáig akadékoskodó emberi jogi szervezetek egyhangúlag helyeselik a döntést. „Bravó, Google – ünnepelt az Electronic Frontier Foundation szabadságjogi szervezet nemzetközi ügyekkel foglalkozó munkatársa, Danny O'Brien. – [...] ha a Google határozottan kiáll amellett, hogy cenzúrázatlan változatban tálalja a kínaiaknak a netet, biztosak vagyunk benne, hogy a lehetőségek és az előnyök nemcsak a kínai polgárok javára válnak majd, hanem a Google-nek is jót tesznek, és azoknak a cégeknek is, amelyek követik a példát.”

Kiberharcosok vagy gyerekek?

Alig ülepedett le azonban a bejelentés okozta lelkesedés, máris felmerült a kérdés: nem csak porhintés-e a Kínából való kivonulás, amellyel a Google rendszerének biztonsági hiányosságait próbálja elkendőzni? A Google, és az a további húsz (más források szerint több mint harminc) amerikai cég, amelyet a múlt héten hekkertámadás ért, eddig nem tudta bebizonyítani, hogy a kínai kormány áll a behatolások hátterében. A legtöbb, amit a támadásokról tudni lehet, az, hogy „kifinomult” eszközökkel hajtották végre őket, a támadó számítógépén az egyik mappát Aurorának hívták, és hogy a hekkerek az Internet Explorer eddig ismeretlen biztonsági rését kihasználva jutottak be a kiszemelt cégek rendszereibe.

Volt már azonban olyan eset, nem is egy, amikor a kezdetben vérprofinak nevezett hekkerekről kiderült, hogy semmi közük a kiberháborúhoz és a nagyhatalmi tengelyekhez. Az a Pentagon ellen intézett támadás például, amit a kilencvenes évek végén az amerikai hadügy az addigi legszervezettebb és legszisztematikusabb csapásnak nevezett, három ügyes tinédzser műve volt, akiket csak az FBI, a CIA és az NSA közös erőfeszítésével sikerült elfogni.

A kínai kormány természetesen tagadja a vádakat, de akár a kormány hajtotta végre a támadást, akár nem, különös, hogy a Google négy év után éppen most, és éppen így reagált a támadásra.

Bravó vagy nem bravó?

Az egyik magyarázat szerint a Google saját biztonsági problémáiról, az általa elterjesztett cloud computing hiányosságairól próbálja elterelni a figyelmet azzal, hogy az ügy kiberháborús aspektusaira hívja fel a figyelmet. Erre utal az is, hogy a cég már órákkal a támadások nyilvánosságra hozatala után bejelentette, hogy ezentúl a Gmail levelezési rendszerében megforduló összes adatot https protokollal védi, vagyis nemcsak a bejelentkezésnél megadandó adatokat, hanem az összes levelet is titkosítja.

A másik magyarázat ennél jóval körmönfontabb. „Annak, amit a Google csinált, így se füle, se farka” – írta Douglas Rushkoff, az új média egyik legtekintélyesebb szakértője a Daily Beasten. „Az ilyesminek annyi értelme van, mint a 9/11-es támadások megtorlásaként lerohanni Irakot. És ugyanúgy, ahogy akkor történt, elrejteni az információt arról, hogy mi a fene történik valójában.”

Rushkoff, aki elismeri, hogy elmélete összeesküvéselmélet-szagú, valószínűtlennek tartja, hogy a Google-nek épp most, néhány hekker miatt jutott volna eszébe felszabadítania a cenzúra alól a Google.cn-t – mint írja, ez még egy vállalati kommunikációs osztálytól is ostobaság lenne. A szerző azt állítja, hogy a Google – legalábbis a szavak szintjén – azért keveredhetett kiberháborús helyzetbe, mert korábban maga cég adott jogosultságokat a kínai kormánynak arra, hogy bizonyos adatokhoz hozzáférjen.

„Attól tartok, hogy a Google onnan tudja, hogy a kínai kormány áll a támadások hátterében, hogy ő adta neki oda a kulcsot.” – írta Rushkoff, aki szerint senki nem tudhatja, mi mindenről mondott le annak idején a cég a kínai piacszerzés reményében.

Steve Ballmer, a Microsoft vezérigazgatóját is értetlenül áll a fejlemények előtt. „Minden nap történik valamilyen támadás – mondta Ballmer a Zsenmin Zsipao, a kínai kommunista párt hivatalos lapjának beszámolója szerint. – Nem gondolom, hogy bármi szokatlan történt volna, így hát nem értem – mondta Ballmer a Google bejelentéséről, hozzátéve, hogy a Microsoftnak esze ágában sincs kivonulni Kínából.