Előző

Vissza a cikkek listájához

Következő

A GM-növényeken és -állatokon alapuló mezõgazdaság – egy lehetséges irányvonal a hagyományos termesztés mellett

2008-03-11

Egy monokultúrán alapuló, intenzív mezõgazdasági termesztés. A herbicid-rezisztens növények termesztéséhez ugyan kevesebb féle növényvédõ szert használnak, de mint láttuk, a termesztéshez használt vegyszerekbõl nagyobb mennyiség kerül a környezetbe, mert a vegyszereket nem kell pontosan adagolni.

ISO 14001 környezetirányítási rendszer tanácsadás, tanúsítás megszerzése kevés dokumentálással?

Kérje ajánlatunkat itt!

 

A GM-növényeken és -állatokon alapuló mezõgazdaság – egy lehetséges irányvonal a hagyományos termesztés mellett

Ez a módszer népszerûbb a nyugati fejlett világ és különösen az USA mezõgazdaságában, mert a herbicid-rezisztens növények nagyparcellás termesztése kevesebb emberi munkaerõt igényel, ezért olcsóbb. Azokat a GM-növényeket, amik a rovarirtó szereket maguk termelik (Bt-növények), nem kell permetezni a kukoricamoly vagy kukoricabogár ellen. Ugyanakkor a növények nagy mennyiségû hatóanyagot juttatnak a környezetbe. Ezek esetleges káros hatását, vagy kombinált hatását a talajbaktériumokra, talajban élõ állatokra, a vadakra és az emberek egészségére egyáltalán nem, vagy nem kielégítõen vizsgálták.

Mezõgazdasági termelés

Bár a mezõgazdasági termelés intenzitásának növelésével a farmerek kezdeti elõnyhöz jutnak, de hosszú-távon a problémák felhal¬mozódnak. Mindkét rendszerben a gépekkel és a kevés emberi munkaerõvel megmûvelt parcellákon a kártevõk és gyomok legtöbbször néhány év alatt (általában 20 generáció) rezisztenssé válnak egyes hatóanyagokra, ezért folyamatosan egyre újabb és hatékonyabb vegyszereket kell használni, illetve újabb GM-növények elõállítására és használatára lesz szükség. A farmerek költségei az új és drágább vegyszerek és technológiák használata miatt folyamatosan nõnek, és ez majdnem biztosan kizárja, hogy ezeket, a technológiákat a harmadik világ parasztjai felhasználhassák.

Egészség

A mezõgazdasági munkások egészsége az állandó vegyszerhasználat miatt, a lakosság egészségi állapota pedig a vegyszer-maradék tartalmú élelmiszerek, és az elszennye¬zõdött ivóvíz fogyasztása miatt romlik. A környezetben és az élelmiszerekben a permetezõszer-maradványok mennyisége folyamatosan nõ. Bár Európában és nálunk is csökken a régebbi típusú peszticidek felhasználása, de a nagyobb hatásfokú vegyszerek egyre nagyobb méretû alkal¬mazásával a termõföld és a talajvizek elszennyezõdése növekszik. A növényvédõ szereket külön¬bözõ de hatásosabb kombinációkban alkalmazzák, mert így nagyobb a hatásuk (például a nagy-britanniai GM és nem-GM kukorica szabadföldi kísérleti termesztésében a kontrol nem-GM ku¬korica permetezõszerhez atrazint is kevertek), azonban az ilyen kombinációkban alkalmazott permetezõszereknek a környezetre és az egészségre gyakorolt hatását senki nem vizsgálta meg.
Az intenzív és nagy vegyszerigényû mezõgazdasági termelés rontja a termõföldek minõségét. A felmérések szerint már a világ jó termõterületének kb. 30-40 %-át elvesztettük. Ez is fontos tényezõ abban, hogy egyre nagyobb az igény az új termõföldre, és folyamatosan törik fel a szûzföldeket. Ahogy az õserdõket folyamatosan irtják, úgy az új termõterületért egyre többet kell fizetne. Ezért megnõ a fakitermelés és folyamatosan romlik a levegõ minõsége.
Ma már mindenütt megfigyelhetõk a globális idõjárás-változás hatásai.
Jelenleg az élelmiszerek aránylag olcsók, mert a tömegtermelés miatt nagy a versengés a szabadpiacon. Az tud eladni, aki a legolcsóbban termel és juttatja el az árut a kereskedõkhöz. A termelõ az árut sokszor veszteséggel kénytelen eladni. Az élelmiszerek forgalmazásának profitja pedig elsõsorban a felvásárlók és kereskedõk zsebében marad. Ahhoz, hogy a gazdák a termelést fenntarthassák, valamint az újabbnál újabb technológiák és vegyszerek árát fedezni tudják, bankkölcsönöket kénytelenek felvenni. Ha a termés nem megfelelõen alakul, vagy a termelési költségek emelkednek, a kölcsönöket nem képesek visszafizetni. Földjeik és javaik a bankok kezébe kerülnek, és onnan tovább vándorolnak az egyre nagyobb területen, gépekkel és modern technikával még gazdaságosan termelõ nagygazdákhoz. Az eladósodott parasztok vagy bérmunkát vállalnak az iparban vagy mások birtokain, vagy munkanélkülivé válnak.
Szomorú tény, hogy manapság sok országban a foglalkozások közül a farmerek öngyilkossági aránya viszonylag magas. Gondoljunk csak a hazai madárinfluenza esetekre.

Olcsó élelmiszerek

Az olcsó élelmiszerek fõleg a fejlett nyugati világ polgárainak rendelkezésére állnak, ahol egyre nagyobb az igény az állati eredetû táplálékokra (húsra, tejre, tejtermékekre, tojásra stb.) Az állattartás rengeteg takarmányt igényel, amit intenzív termelésben állítanak elõ. Nõ az állatok hormon-, növekedési faktor-, antibiotikum- és gyógyszerfogyasztása, és ennek hatását mi is érezzük. A túltápláltság és az intenzív húsfogyasztás miatt a fejlettebb nyugati országok fogyasztói közt nõ az elhízás és egyre gyakoribbá válnak a civilizációs betegségek (szív és érrendszeri megbetegedések, cukorbaj, rák stb.). Ugyanakkor a fejlõdõ világban romlik az egy fõre jutó, és a helyi lakosság által fogyasztott élelmiszerek aránya. Egyre többen éheznek és válnak földönfutókká, míg országaikban exportra termelik az élelmiszert és takarmányt, amit a helyi lakosság nem tud megvásárolni. Így a mezõgazdasági termékek egyre hosszabb utat tesznek meg a termelés helyétõl a fogyasztóig. A szállítás pluszköltséget és egyben környezeti károsodást is jelent.

Vegyszerhasználat

Az intenzív vegyszerhasználatot igénylõ monokultúrán alapuló hagyományos és GM-termékeket termesztõ mezõgazdasági rendszerben a vegyszerek, a vetõmag, az üzemanyag, a gépek, az emberi munkaerõ árát és természetesen a profitot, a gazdaságnak kell kitermelnie. Ezek azok a közvetlen költségek, amit a gazda fizet. A termelés közvetett költségei, a környezet megóvásra és a környezeti károk helyrehozására fizetett összegek, az egészségügyi ellátás, a gyógyszer és egyéb költségek nem közvetlenül a mezõgazdaságot és az élelmi¬szeripart, hanem az adófizetõ polgárt terhelik. Így ezeket a közvetett költségeket a gazda¬ságossági számításoknál nem veszik figyelembe.

ISO 14001 környezetirányítási rendszer tanácsadás, tanúsítás megszerzése kevés dokumentálással?

Kérje ajánlatunkat itt!