Előző

Vissza a cikkek listájához

Következő

Az ERP-rendszerekrõl közérthetõen és röviden

2008-03-11

Mi is az az ERP? A vállalatok új területeit kapcsolták be az informatikába, s létrejöttek a manapság is fejlõdõ és terjedõ ERP-rendszerek, Az elsõ alkalmazások MRP II.-k továbbfejlesztéseként és kiterjesztéseként alakultak ki, innen származott a rövidítés is: ERP (Enterprise Resource Planning), vagyis vállalati erõforrás-tervezés. Bár még ma is a régi rövidítéssel (ERP) utalunk ezekre a vállalati rendszerekre, az elmúlt évek innovációi miatt már inkább tekinthetõek integrált vállalatirányítási alkalmazásoknak (IEA: Integrated Enterprise Application). Az ERP-rendszerek kialakulásával mind a controlling, mind a menedzsment óriási információs bázishoz jutott, folyamatosan bõvülõ funkcionalitásukkal ezek a rendszerek jelentik ma a vállalatok informatikai támogatásának alapját.

Mi is az az ERP?

ISO 9001, ISO 14001 ISO 17799 rendszerkiépítéshez, honlapkészítésre állami támogatás segítségével kérje ajánlatunkat itt!

ISO 9001, ISO 14001 belsõ auditori, minõségirányítási vezetõ, valamint minõségügyi szakember tanfolyamok részletesen itt!

 

Az ERP-rendszerek

 olyan modulokból felépülõ alkalmazások, melyek szoftveres megoldást kínálnak a termelés, a logisztika, az értékesítés, az emberi erõforrás gazdálkodás és a pénzügyi elszámolás tranzakcióinak valós idejû, egységes és integrált kezelésére -- a szervezet funkcionális területeit és mûködési folyamatait lefedõ, egységes és integrált vállalatirányítási rendszerek. Az ERP-knél hagyományosan továbbra is megmaradt tehát a funkcionális szemlélet: az ilyen szoftverek modulokból épülnek fel, melyek megfeleltethetõek a vállalat egyes funkcionális területeinek, például: logisztikai, termelésirányítási, értékesítési, számviteli, controlling, eszközgazdálkodási modulokat alakítottak ki.

Az ERP-rendszerek feladata

 tehát egyrészt a vállalatnál felmerülõ tranzakciók kezelése, másrészt (a korai idõszaktól kezdve) a vezetõk számára információ nyújtása -- a tárolt összvállalati adattömegbõl. Az ERP-technológia így ötvözte a TPS/EDP-, illetve a MIS-rendszereket, a középvezetõi szint fölött azonban nem igazán alkalmas döntéstámogatásra, mivel a rendszerek óriásira növekedõ, relációs adatbázisainál a korábbiakban bemutatottakhoz hasonló problémák merülnek fel. Középvezetõi szinten máig mûködnek az ezekre az adatbázisokra épített, többnyire rögzített beszámolókat elõállító alkalmazások, s míg nem jelent meg a vezetõi információs rendszerek legújabb generációja, addig a közvetlenül az ERP-bõl kinyert lekérdezések felsõvezetõi szinteken is használatosak voltak.

Nagyjából ekkortájt dõlt el az informatikában a közgazdaságtan egyik hagyományos kérdése: Make or Buy? (Gyártani vagy Megvásárolni?). Az informatikai szállítók standard szoftvereket alkottak, melyek egy általános vállalati modellbõl levezetve nyújtottak sokoldalú támogatási lehetõségeket az üzleti tevékenység különbözõ feladatainál. E standard szoftverek személyre -- vállalatra -- szabhatóak, ugyanakkor ez korlátot is jelent, hiszen a használat során bizonyos mértékben a vállalati mûködést is kell a választott programhoz "igazítani". Ezt ellensúlyozza az, hogy az ERP-gyártók igyekeznek a szoftver-bevezetések során szerzett iparági tapasztalatokat beépíteni a rendszereikbe.

Az ERP-rendszerek évek

, s lassan évtizedek óta sikeresek azon célkitûzéseikben, hogy: a vállalati tevékenység realizálásához és menedzseléséhez hatékony támogatást nyújtsanak, s ezáltal csökkenthetõek legyenek a szervezet mûködési költségei, valamint javuljon a belsõ integráció, az információáramlás és az együttmûködés, ennek révén jobb döntések és magasabb színvonalú szervezeti teljesítmény legyen elérhetõ, ami tükrözõdik a vevõkör elégedettségében és a vállalat eredményességében.

Az egyre szaporodó vállalati informatikai projektek sikeressége nagyban múlott / múlik az emberi tényezõ helyes kezelésén: ez nem csak a döntések következetes képviselését, a felhasználók tájékoztatását és oktatását jelenti, hanem az információnak mint hatalmi forrásnak a kezelését is. Az új rendszerek megerõsíthetik a régi hatalmi viszonyokat, de sokszor -- például a középvezetõi szint helyett az alkalmazottak döntési jogkörének megnövelésével -- át is rajzolhatják azokat.

A folyamatszemlélet megjelenése

A 90-es években a vállalatszervezés és az informatika egymással szoros kapcsolatban, egyaránt dinamikusan fejlõdött. A vállalatok értékteremtésérõl alkotott kép gyökeresen átalakult: a struktúra és az irányítás mindenhatóságába vetett hitet új fogalmak váltották fel: az üzleti és a támogató folyamatok. A folyamatok radikális, vagy éppen fokozatos átszervezésében fontos pozíció jutott az informatikai rendszereknek is: a folyamatok támogatása, egyszerûbbé, hatékonyabbá tétele lett központi feladatuk. Nem csak a gyártási / szolgáltatási technológiára vonatkozott ez, hanem egyszersmind a vállalati számítógépes rendszerek összessége által nyújtott információ újraértékelését is jelentette.

A folyamatszemlélet hangsúlyozza, hogy a folyamatok a vállalati értékteremtés kulcskategóriái, melyek nem csak outputtal, de meghatározható belsõ vagy külsõ "vevõ"-vel rendelkeznek, átlépik a funkciók, vagy akár az egész szervezet határait. A szerzõk a vállalat értékláncán belül legtöbbször megkülönböztetik az alaptevékenységhez kötõdõ kulcs, vagy operatív folyamatokat, illetve a mûködtetési, támogató, vagy másként vezetési folyamatokat. A controlling és az informatika együttmûködésével sok helyütt sikerült eredményesen adaptálni ezt az új szemléletet:
A vállalatok folyamatelvû megragadásához szükség volt a folyamatok operacionalizálására. A folyamatszintek és dimenziók kialakításakor a controllerek vállalati mûködésre vonatkozó ismeretei nélkülözhetetlenek voltak. Csakhamar megjelentek a folyamatok mentén történõ átszervezéseket dokumentáló és támogató folyamatmodellezõ programok. (például: Micrografx Flowcharter, Visio, Aris, stb.).

A folyamatok controllingját

szolgálják operatív szinten a folyamatköltség-rendszerek, melyek bekerültek az ERP-k újabb változataiba (például: SAP CO moduljának ABC-része), de külön szoftverek formájában is kaphatóak a piacon (például: H&P Prozessmanager). A fejlõdés következõ fázisát jelzik a vállalati teljesítmény értékelésébe a folyamatokat is bevonó koncepciók, mint például a Balanced Scorecard, illetve ezek informatikai támogatása.

A vállalati folyamatok lefutásának megtervezésénél is segítséget jelenthetnek az iparág hasonló cégeinek mûködési mintái. Ez a fajta benchmark -- üzleti tartalom (business content) beépítése az ERP-rendszerekbe egyszerre hasznos alap, valamint folyamattervezési korlát, amennyiben a megvásárolható vállalati információs rendszerek csak bizonyos határokon belül alakíthatóak a vállalat sajátosságainak megfelelõen.

Az átszervezések végrehajtása, illetve az eredmények értékelése szintén a controlling feladata volt. A beruházások és a projektek controllingja is rendelkezik informatikai támogatással: a személyi teljesítménynövelõ szoftverek néhány formája (például: MS Projekt), illetve az ERP-rendszerek önálló moduljai említhetõek itt (például SAP IM, illetve PS modulok).

A folyamatszemlélet jegyében

új irányzatok indultak el ezekben az években, így az Ellátási lánc menedzsment (SCM: Supply Chain Management), illetve a Ügyfél-kapcsolat kezelés (CRM: Customer Relationship Management). Mindkettõ azon a gondolaton alapul, hogy a vállalati értékteremtés folyamata nem ér véget a vállalat határainál, valamint, hogy a vállalat csak akkor lehet sikeres, ha megfelelõ módon tudja kielégíteni vevõkörének igényeit. Ezért döntõ jelentõségû a vevõkkel, illetve a beszállítókkal kialakított viszony -- értéklánc, illetve még inkább: ellátási lánc szintû optimalizációra van tehát szükség. A levezethetõ controlling, logisztikai, értékesítési és marketing feladatok a hagyományos tranzakciókezelés mellett magas szintû, on-line, interaktív analitikai képességeket, testre szabható, biztonságos, gyors és a vezetõi igényekre optimalizált jelentési formákat, tervezést és tényelemzést egyaránt lehetõvé tevõ alkalmazásokat igényelnek.

Ezeknek az elvárásoknak a hagyományos logisztikai és értékesítési célszoftverek, a klasszikus ERP-rendszerekbe integrált modulok csak kevésbé tudnak megfelelni. Új típusú alkalmazások hozták a megoldást: ebben az idõben kezdtek terjedni az adatpiacok és az adattárházak, illetve az ezekre épülõ, sokoldalú OLAP-rendszerû szoftverek. Ezekkel a technológiákkal újraértelmezték a vezetõi döntések támogatását; az egyes szakterületek információigényét kielégítve új informatikai területet nyitottak: az Üzleti intelligencia világát (a következõ fejezet ezt mutatja be). Ezeket a szoftvereket alkalmazták az SCM és a CRM támasztotta igények kielégítésére is.

A folyamat-újraszervezések

 keretében többnyire értékelték a cégek saját informatikai egységüket, rendszerüket is -- az elõzõ évek, évtizedek tapasztalatainak és a megszerezhetõ benchmarkoknak a tükrében. Az információtechnológia széles körû alkalmazása ugyanis nem mindig eredményezett hatékonyságjavulást, a nagy IT befektetések gyakran nem hozták meg a várt üzleti sikereket. A 90-es években ezért újrafogalmazták az üzleti informatikával kapcsolatos alapvetéseket:
elsõdleges cél a vállalat versenyképességének növelése -- ebben kulcsszerepet játszik a megfelelõ információ eljuttatása a megfelelõ döntéshozókhoz (vezetõkhöz, alkalmazottakhoz);
az informatika az üzleti stratégia (vagy adott esetben újraszervezési koncepció) szerves része, ugyanakkor alárendelt, s nem öncélú eleme, illetõleg az információtechnológiában rejlõ lehetõségek feltárása és kiaknázása.

Mindezen változások megerõsítették a controllingtól és az informatikától elvárt együttmûködés szorosságát és fontosságát. A controllerek tevékeny részt vállaltak az üzleti folyamatokat támogató, a vezetés információigényét kielégíteni képes vállalati információrendszerek kialakításában, illetve maguk is folyamatosan alkalmazták ezeket tervezési, ellenõrzési és döntés-elõkészítõi munkájuk során. Az operatív controlling mellett ekkortájt kialakuló stratégiai controlling is épít az IT-alkalmazásokra, a modern ERP-rendszerek bázisán kialakított Üzleti intelligencia megoldások támogatására.

ISO 9001, ISO 14001 ISO 17799 rendszerkiépítéshez, honlapkészítésre állami támogatás segítségével kérje ajánlatunkat itt!

ISO 9001, ISO 14001 belsõ auditori, minõségirányítási vezetõ, valamint minõségügyi szakember tanfolyamok részletesen itt!