Előző

Vissza a cikkek listájához

Következő

Élelmiszerbiztonság

2008-03-11

2006 év elején lép életbe az a négy rendelet, amely újraszabályozza Magyarországon az élelmiszerbiztonság kérdéskörét, elsõsorban a higiéniai követelményeket, és a hatósági ellenõrzés módszereit - tájékoztatta az MTI-t Folláth Györgyné a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára az agrártárcánál tartott élelmiszerbiztonsági konferencia szünetében.

ISO 9001, ISO 14001 ISO 17799 EUREPGAP rendszerkiépítéshez, állami támogatás segítségével kérje ajánlatunkat itt!

A konferencia témája - mint arra a helyettes államtitkár utalt -, hogy a termelõk, a feldolgozók és a kereskedõk, valamint az ellenõrzést végzõ hatóságok szakemberei egyaránt megismerjék az új rendelkezéseket.
Ezek a rendelkezések lépnek azon nemzeti szabályozások helyébe, amelyeket az uniós tagországok e területen már korábban érvényesítettek.

Az Európai Unió ugyanis a rendeletek megjelenéséig csak irányelvi szinten szabályozta az élelmiszerbiztonság kérdéskörét, ami azt jelentette, hogy a tagországok saját hatáskörben dönthettek az e területen alkalmazandó szabályozásról.
A magyar termelõk és élelmiszer elõállítók számára az új szabályozás azt jelenti, hogy egyszerûbb és átláthatóbb viszonyok között termelhetik az élelmiszer alapanyagot, és állíthatnak elõ abból élelmiszereiket. Ez a rugalmasság Folláth Györgyné szerint javítja a magyar élelmiszergyártók piaci versenyképességét.

Az uniós jogszabályok érvénybelépését követõen a legfontosabb változás a helyettes államtitkár szerint, hogy elõtérbe kerül a gyártói felelõsség, és szigorúan megkövetelik majd az élelmiszer elõállítóktól termékeik nyomon követhetõségét. Folláth Györgyné példaként említette a paprikabotrányt, amelynek során valamennyi terméket le kellett szedni a polcról, ha a nyomon követhetõség minden terméknél biztosított lett volna, akkor csak egyes termékeket, tételeket kellett volna a polcról eltávolítani.
A rendeletek azonban szabályozzák az élõ állat tartást, a szállítást, a vágást, valamint a késztermék elõállítását, és forgalmazását is. Azaz az új rendelkezések átfogják a teljes élelmiszerláncot. Emellett elõírják azt is, hogy a hatósági ellenõrzéseknek mire kell kiterjedniük, és azt milyen munkafolyamatban kell elvégezni.

Folláth Györgyné szerint az élelmiszerbiztonság nem más, mint annak a folyamatnak az eredménye, amely a szabályozásból a gyártói felelõsségbõl, továbbá az ellenõrzés hatékonyságából együttesen tevõdik össze.
A helyettes államtitkár a magyar élelmiszereket megbízhatónak tartotta, különösen annak fényében, hogy a Magyarországon kipattant élelmiszerbotrányok döntõ hányada külföldrõl származó élelmiszereket érintett.
Folláth Györgyné utalt arra is, hogy a fogyasztók biztonsága érdekében az ellenõrzések már nemcsak a boltokban, hanem a logisztikai központokban is folynak annak érdekében, hogy kifogásolható minõségû áru ne kerülhessen forgalomba.
Bánáti Diána a Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet fõigazgatója az MTI-nek elmondta: a fogyasztók megrendült bizalmát kell helyreállítani az élelmiszerbiztonság fokozásával. E folyamatban azonban szem elõtt kell tartani, hogy a szabadpiaci verseny követelményei ne sérüljenek, ám a magyar piacra ne kerülhessenek rossz minõségû külföldi termékek sem. Példaként említette, hogy vannak olyan tejtermékek, ahol a tejben lévõ értékes anyagokat növényi zsiradékkal pótolják.
Ezért a fõigazgató szerint a hatósági ellenõrzéseknek elsõsorban az élelmiszerek mikrobiológiai, toxikológiai állapotát kell vizsgálniuk. Emellett az ellenõröknek figyelemmel kell lenniük a tisztességtelen piaci magatartás megakadályozására, és a fogyasztói érdekek védelmét is maximálisan szem elõtt kell tartani. Ez Bánáti Diána szerint jelenleg még nehézkes, mivel a magyar élelmiszerbiztonsági ellenõrzõ rendszer rendkívül széttagolt, azaz több hatóság végzi a feladatot.

ISO 9001, ISO 14001 ISO 17799 EUREPGAP rendszerkiépítéshez, állami támogatás segítségével kérje ajánlatunkat itt!