Előző

Vissza a cikkek listájához

Következő

Balanced Scorecard modell alkalmazása

2008-03-11

Miután végeztem az egyetem minõségmenedzsment szakirányán nagy boldogsággal vágtam bele a minõségügyi szakma felkészítõ, tanácsadó munkába.

ISO 9001, ISO 14001 ISO17799 rendszerkiépítéshez, honlapkészítésre állami támogatás segítségével kérje ajánlatunkat itt!

Balanced Scorecard modell alkalmazása

Rengeteg minõségtechnikát sikerült megismernem az egyetemi évek alatt, amelyeket alig vártam, hogy az életben is teszteljek. A legnagyobb cégek már felépítették saját minõségmenedzsment rendszerüket, így a piacon maradtak a Közép és Kis vállalkozások, akik számára a minõségkúltúra sajnos olyan volt csecsemõnek a világ felfedezése. Sajnos a rengeteg megtanúlt minõségtechnika közül csak a legegyszerübbeket sikerült a Vezetõségen áthajtani, egy-egy ISO 9001 rendszer kiépítése során, így pl.: a SWOT elemzést, vagy az FMEA-t. Mára pedig elértünk ahoz a ponthoz, hogy annyira telitett a piac, hogy a legtöbb szervezet már csak azért építi ki ISO 9001 rendszerét mert azt elõírta számára Megrendelõ.
Cikkem tulajdonképpen nem a minõségügy haldoklásáról szól, hanem egy érdekes esett kapcsán a Balanced Scorecard modellt szeretném bemutatni (mint alkalmazandó minõségtechnikát).

ISO 9001:2000

Az elmúlt hetekben egy informatikai cég számára ajánlottuk az ISO 9001:2000 szabványon alapúló minõségirányítási rendszer kiépítését. A helyzetfelmérésnél megállapítottuk, hogy a szervezet tulajdonképpen nem a tanúsítványt szeretné megszerezni, (de mivel támogatás csak így volt lekérhetõ-megszerzi) hanem a saját belsõ rendszerét szeretné fejleszteni. A szervezet nem a nulláról kezdte, hanem egy sor minõségtechnikát kipróbáltak, köztük legnagyobb sikerrel a Balanced Scorecard modellt.

ISO 9001

Sajnos a legtöbben nem értik, nem látják az ISO 9001 szabvány alapján kiépített rendszer jótékony hatását, vagy azért nem mert még nem találkoztak vele, vagy azért mert gyenge volt a felkészítõjük. Elöbbi esetben kérem próbálják ki a Balanced Scorecard modellt amely véleményem szerint az ISO 9001 – Vezetõség felelõssége blokot fedi le, utobbi esetben pedig keressék fel szervezetünket.

Vajon miért nem mûködik hatékonyan a gépezet, miért nem valósul meg a vállalat stratégiája, annak ellenére, hogy azt a vevõk, a versenytársak, a piaci trendek, a technológiai változások, és még ki tudja minek a gondos vizsgálata után fáradságos és gyakran igen költséges folyamat során dolgozták ki?

Tapasztalataink szerint ugyanis ez még kevés; azok a szervezetek, amelyek stratégiájukat meg is valósítják, az alábbi kérdésekre is pozitív válaszokat tudnak adni:

1. Átlátható, jól megfogalmazott, közérthetõ-e a stratégia?
2. Az egyes szervezeti egységek céljai a vállalati stratégiából vannak-e levezetve?
3. Ismeri-e minden munkatárs a vállalat stratégiáját?
4. Követhetõ-e a stratégia megvalósulása?
5. A fejlesztési, beruházási projektek a stratégia megvalósulását segítik-e elõ? Optimális-e a stratégia megvalósulása szempontjából az erõforrás-allokáció?
6. Egyéni szinten érdekeltek-e a munkatársak a stratégia megvalósításában?
7. Lehet-e mérni az üzleti folyamatok hatékonyságát?

A Balanced Scorecard a fenti elvárások teljesítésével járul hozzá a vállalati stratégia megvalósulásához.

Balanced Scorecard

A Balanced Scorecard (BSC-modell) kiegyensúlyozott célrendszeren és teljesítménymutatókon alapuló stratégiai vállalatirányítási és teljesítménymérési módszer, mely a szervezetek teljesítményét négy szempontból közelíti meg, és rendezi a négy szempontnak megfelelõen logikailag összefüggõ, áttekinthetõ rendszerré a szervezet üzleti-stratégiai céljait, feltárva a közöttük fennálló ok-okozati kapcsolatokat.

A BSC a kialakítás mélységétõl függõen a küldetést és a stratégiát folyamatokra, szervezeti egységekre, sõt egyénekre vonatkozó konkrét célokká, mutatókká és cselekvési akciókká bontja le.

A Balanced Scorecard rendszer kiépítésével elérhetõ eredmények:

1. A jövõképet és a stratégiát közérthetõ módon, világosan fogalmazzák meg;
2. A stratégiát kézzelfogható, mérhetõ célokká fordítják le;
3. A felsõvezetés olyan stratégiai menedzsment- és kontrollingeszközhöz jut, melynek segítségével folyamatosan nyomon követhetõ a stratégia megvalósulása;
4. Az éves tervezési alku könnyebbé válik: a BSC felhasználható a stratégiai kezdeményezések (projektek) rangsorolására és az erõforrások elosztásának támogatására;
5. A BSC javítja az érdekeltségi rendszer mûködését:
   - világossá teszi a munkatársak egyéni hozzájárulását a vállalati stratégia megvalósulásához,
   - a vállalati célok jól mérhetõ egyéni célokká bonthatók le, amelyek megvalósítását mérõ mutatószámokhoz hozzáköthetõ a javadalmazási rendszer;
6. A BSC világos, közérthetõ eszköz a stratégia kommunikálására;
7. A BSC felhasználható folyamat-mérõszámok meghatározására a folyamatmenedzsment- vagy a minõségügyi rendszer mûködtetéséhez (az ISO 9001:2000 szabvány már megkívánjaa folyamatok mérését);
8. A BSC alkalmazása támogatja a Nemzeti Minõség Díj modellje szerinti kiválóság elérését.

ISO 9001, ISO 14001 ISO17799 rendszerkiépítéshez, honlapkészítésre állami támogatás segítségével kérje ajánlatunkat itt!